udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
42
találat
lapozás: 1-30 | 31-42
Névmutató:
Senkálszky Endre
1999. augusztus 20.
Az egyetemes magyar színjátszás kiemelkedő alakja Senkálszky Endre, aki október 2-án tölti nyolcvanötödik életévét. 1957-ben tüntették ki az érdemes művész címmel. 1992-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1995-ben az EMKE a Kemény János-életműdíjjal jutalmazta munkásságát, és szintén életműdíjat vehetett át 1998-ban Kisvárdán. Senkálszky 1939. szeptember elsejétől kezdve volt tagja a Kolozsvári Színháznak. Egyik példaképe báró Kemény János, aki 1945 után Tompa Miklóssal megalapította az első állandó magyar színházat Marosvásárhelyen, Székely Színház néven. Senkálszky 1945 után tanított Kolozsváron a Színművészeti Főiskolán, 1954-ben azután a főiskolát áthelyeztették Marosvásárhelyre. - Senkálszky megállapította, hogy jelenleg több ideig próbálnak egyes darabokat, mint amennyi ideig játsszák. Elpártolt a közönség egy része a színháztól. /"Hiszek az élő szóban" Beszélgetés Senkálszky Endre érdemes művésszel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ 1999. november 19.
November 19-én adták át a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bánffy Miklós vándordíját Senkálszky Endrének, a színház érdemes művészének. Visky András, a színház dramaturgja elmondta, hogy a Bánffy vándordíjat a színház 1992-ben, tehát az intézmény fennállásának kétszáz éves évfordulóján alapította. Ezzel a díjjal emlékeztek meg Senkálszky Endre 85. születésnapjáról, aki 61 évet töltött a színháznál. /Most is játszott az egyik Shakespeare darabban./ Az előző években díjazottak: Csíky András, Bogdán Zsolt, Nagy Dezső, Dobre Kóthay Judit, Bíró József és Tompa Gábor. /Nánó Csaba: Senkálszky Endre színművész Bánffy-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./1999. november 20.
Göncz Árpád köztársasági elnök Senkálszky Endre színművésznek, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának hat évtizedes művészi pályája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, Benkő András zenetörténésznek és zenepedagógusnak a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott egyetemi tanárának pedig az erdélyi zenetörténet és zenepedagógia terén kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozza. A kitüntetéseket Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul adja át. /Magyar állami kitüntetés Senkálszky Endrének és Benkő Andrásnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./1999. november 22.
Nov. 22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki Senkálszky Endre színművészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját és Benkő András zenetörténészt, zenepedagógust, a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott tanárát. Az ünnepségen Benkő Samu, az EME elnöke köszöntötte a kitüntetetteket. Senkálszky Endre 1947-től a kolozsvári társulat helyettes igazgatója, majd 1964 és 1969 között igazgatója volt. 1957-től érdemes művész. Benkő András zenetörténész egyszemélyes erdélyi magyar zenetörténeti "intézetként" mindent felvállalt, ami ebbe a munkakörbe belefér, dokumentumok fölkutatásától, közlésétől és zenetörténeti értékelésétől a zenetörténeti múlt népszerűsítéséig. A laudációk után Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul átadta a Göncz Árpád köztársasági elnök adományozta kitüntetéseket. /Papp Annamária: Kitüntették Senkálszky Endrét és Benkő Andrást Alföldi László főkonzul adta át a magyar állami kitüntetéseket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1999. december 9.
Budapesten dec. 9-én mutatják be az 1977-ben Magyarországra távozott dr. Enyedi Sándor színháztörténész szerkesztésében megjelent Rivalda nélkül című színházi lexikont. Többéves kutatómunka eredménye a kötet, amely a szerző szerint a legteljesebb lexikon a határon túli magyar színészetről. Ott lesz Csiky Ibolya Nagyváradról, Ferenczi Annamária Temesvárról, Senkálszky Endre és Szilágyi Ferenc Kolozsvárról. Beregszászról a Népszínház megalapítója, Schober Ottó a meghívott. Tóth László dramaturg Komáromból és Venczel Valentin színművész Újvidékről érkezik a bemutatóra. /S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2000. szeptember 2.
Tompa Gábor rendező, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a vele készült beszélgetés során tájékoztatott az elmúlt évadról. Az összesen nyolc bemutatóból sok jó előadás született. Elmondta, hogy az ő előadásai általában színészcentrikusak. Mindig is a legjobb színészekre támaszkodott, a szakmai elismerések sok esetben színészi munkához kapcsolódtak. A színházból hárman távoztak, és hárman érkeztek. Lázár Gabriella Csíkszeredába ment, az Orbán Attila-Laczó Júlia házaspár a nagyváradi színházhoz szerződött. Három fiatal végzős került hozzájuk, mindhárman a kolozsvári színművészeti tanszék végzős hallgatói. A 86 éves Senkálszky Endre ugyanolyan szellemi és fizikai frissességgel vesz részt az előadásokban, mint régen. Boér Ferenc negyven éve van a pályán, Dorián Ilona is visszatér a színpadra. Tompa Gábor ismertette a következő évad terveit is. Az évad fő eseménye a Harag György-napok. Harag-szimpóziumot is rendeznek, lesz Harag György emlékiállítás. Kötetet jelentetnek meg Harag György munkásságának visszhangjáról a román és a magyar nyelvű kritikákban. /Nánó Csaba: A jövő évad fő eseménye a Harag György-emléknapok. Beszélgetés Tompa Gábor rendezővel, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2000. december 27.
Dec. 27-én adják át Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós-vándordíjat. A Marsall Kft. által felajánlott díjat immár kilencedik alkalommal ítéli oda a színház Művészeti Tanácsa a tavalyi évad legjobb művészi teljesítményéért. A díjat Senkálszky Endre érdemes művész, az előző év kitüntetettje nyújtja át. /(Kelemen Kinga): Kardos M. Róbert Bánffy-Díjat vesz át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2001. november 24.
Színházi vita. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a színházi vitában állásfoglalásukban leszögezték: legmegfelelőbb állásfoglalás, ha estéről estére játszanak. Szakmai felelősségünk teljes tudatában "választottuk ezt a társulatot, színházat, és vele együtt annak igazgatóját." - vallották. Aláírták a színészek: Ambrus Emese, Bács Miklós, Bogdán Zsolt, Borbáth Júlia, Csíky András, Csutak Réka, Dimény Áron, Fodor Edina, Gajzágó Zsuzsa, Kali Andrea, M. Kántor Melinda, Keresztes Attila, Laczkó Vass Róbert, Nagy Dezső, Panek Kati, Salat Lehel, Senkálszky Endre, Varga Csilla. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2002. december 13.
Dec. 12-én a kolozsvári Állami Magyar Színházban kiosztották az évad művészeti díjait. A technikai díjat Maier Sándor, a világosító tár vezetője kapta. Tompa Gábor igazgató kifejtette: azokat díjazták, akik minimum öt szavazatot értek el. A díjazottak Bács Miklós, Keresztes Attila, Fodor Edina, Nagy Dezső, Csíky András, Bíró József, Kelemen Kinga, Hatházi András, Kézdi Imola. Debüt-díjat kapott Tyukodi Szabolcs. A Bánffy Miklós-vándordíjat Dimény Áron veheti át. Idén kezdte meg, a színháztörténelemben egyedül álló jelenségként, 65. színházi évadját Senkálszky Endre érdemes művész, akit szeretettel ünnepeltek az egybegyűltek. /Köllő Katalin: Nívódíjak a sétatéri színházban. Színháztörténeti pillanatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2003. május 26.
Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2003. november 4.
A Kárpát-medencei magyar színházak szövetsége, a Játékszíni Társaság első ízben nyújtott át az Életmű-díjat. Senkálszky Endre érdemes művésznek, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának Budapesten, okt. 28-án Gálaest keretében adták át a kitüntetést, laudációt mondott dr. Kötő József színháztörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Senkálszky Endre először Aradon lépett színpadra. A kolozsvári Thália színházban Kemény János, Bánffy Miklós, Tóth Elek, Fényes Alice, Tamási Áron társaként vállalta a helytállást kisebbségi sorsban. /(köllő): Korok tanúja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2004. február 9.
Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2004. április 7.
Ápr. 5-én adták át a Román Színházi Szövetség (UNITER) 2003-as évre szóló díjait. A jelöltek között hangsúlyosan jelen volt a Kolozsvári Magyar Színház is a legjobb előadás, a legjobb rendező, illetve a legjobb férfialakítás kategóriáiban. Senkálszky Endre érdemes művész a bukaresti Nemzeti Színházban átvette Ion Caramitru UNITER-elnök különdíját. 67 évet töltött a színpadon a 90 éves Senkálszky Endre. Bogdán Zsoltot a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban nyújtott alakításáért tüntették ki a 2003-as év legjobb férfiszínészeként. /Kolozsvári UNITER-díjasok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2004. május 13.
Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2004. június 28.
Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2004. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap a Kolozsvári Magyar Színházban teltházzal, a tapssal köszöntötték a 90 éves Senkálszky Endrét, feltehetőleg ő a legidősebb aktív színész Európában, a színház szolgálatában eltöltött hét évtized önmagáért beszél. Felolvasták Hiller István kultuszminiszter köszöntését, Tompa Gábor igazgató üdvözletét. Senkálszky elmondta, hogy a színházat a rend, a tisztesség, a világosság, az igazság keresésének tartja. Az ő rendkívüli életművét formálta könyvvé Kötő József A színház fanatikusa /Korunk Baráti Társaság, Kompress, Kolozsvár/ címet viselő kötetében. Az est záróakkordjaként a monográfia-kötet dedikálására is sor került. /F. I.: Színház egy életen át. Senkálszky Endre 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2004. december 20.
Az elmúlt évad legkiemelkedőbb teljesítményéért járó, a Művészeti Tanács által odaítélt Bánffy Miklós Vándordíjat vehette át december 17-én Senkálszky Endre, érdemes művész. A 90. életévét betöltött művésznek a magyar hivatásos színjátszás 212. évfordulóján nyújtotta át a kitüntetést a kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán Bács Miklós, a tavalyi vándordíjas. /Átadták a Bánffy Miklós Vándordíjat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2005. január 14.
Darvay Nagy Adrienne Címszerepben Ács Alajos című könyve újabb példája annak, hogy mindent be kell gyűjtenünk, írta Zsehránszky István, a lap munkatársa. Az utóbbi időben négy nagy mentőakció folyt: Kötő József Senkálszky Endre élő színháztörténeti kincsestárát rögzítette, Máthé Éva Lohinszky Loránd rendkívüli színészi tapasztalatát mentette könyvbe, Köllő Katalin Orosz Lujza színészi egyéniségét vázolta fel, és most Szatmár magyar színházi életéből is megmentődött egy darab. /Zsehránszky István: Színházi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./2005. március 26.
A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpádnak. Az ünnepélyes átadásra március 29-én Budapesten kerül sor. Mádl Ferenc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, a magyar állami elismerések között az egyetlent, amelyet nem miniszterelnöki vagy miniszteri előterjesztésre adományozhat az államelnök. Az eddig kitüntetettek között szerepel Béres József kutató, a Béres-csepp feltalálója, Böjte Csaba ferences szerzetes, Dobos László pozsonyi író, Gergely István csíkszeredai katolikus pap, Jókai Anna író, Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes, Koltay Gábor filmrendező, Mikes Lilla színművész, Monspart Sarolta világbajnok sportoló, Sütő András író és dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Egyetem néhai rektora. Farkas Árpád február elején visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-i népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Udvarias levélben kért elnézést a magyar köztársasági elnöktől, hangsúlyozván: ,,az Ön sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólag nyújtott kézszorítása többet jelent számomra minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél”. /Mádl kitüntetését elfogadta Farkas Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./ A kitüntetettek között van Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze, aki az erdélyi magyar színjátszás megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, kimagasló művészetéért, életművéért részesült az elismerésben. /Erdélyieket tüntetett ki Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2009. március 30.
A színház emeleti előcsarnokában szervezett kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 27-ém a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a színházi világnap alkalmából szervezett programja. A Média és politika című fórumon a délután folyamán előadott III. Richárd című drámát több nézőpontból értelmezhette a nagyközönség. Hatalmas taps követte William Shakespeare III. Richárdját, a Tompa Gábor által rendezett, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház művészei által előadott produkciót. Tompa Gábor, a színház igazgatója színpadra hívta a társulat legidősebb színészét, a 95 éves Senkálszky Endre érdemes művészt. Ezt követően nevezte meg az idei Bánffy Miklós Vándordíj díjazottját, Bíró Józsefet. A fórumon a BBTE oktatói közül Ungvári Zrínyi Imre etikatanár, Szabó Levente irodalomtörténész, Salat Levente politológus, Keszeg Anna szerkesztő volt jelen, a házigazda szerepét pedig Tompa Gábor és Visky András töltötte be. /Ferencz Zsolt: Színházról, a média és a politika tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./